Enneagram Csoportok, eszmék, iskolák

Elég egy választékosan hangzó görög elnevezés, és máris tudományosabbnak tűnik a dolog. Kilenc személyiségtípus révén, s ezeknek is a negatív vonásait kiemelve hív az ,,önmegismerésre'' egy keresztény kiadó által (!) a közelmúltban magyarul is megjelentetett enneagramkönyv. Szerzôi amerikai katolikus szerzetesek. Ôk maguk írják le a Bevezetésben, hogy Oscar Ichazo, aki nyilvánosságra hozta ezt a titkos szufi tanítást, soha nem volt hajlandó elárulni mestere nevét.[407] Kár, hogy nagyvonalúan elsiklottak e gyanús eredet fölött, s az is sajnálatos, hogy sem nekik, sem a magyar kiadónak nem tűnt fel az -- márpedig a Bevezetés erre szintén utal --, hogy az enneagram népszerűsítésében jelentôs szerepe van annak a kaliforniai Esalen Intézetnek, amely a New Age elsô számú központja. (Errôl ld. még a könyvünk 404. oldalát.)

Hogyan kezdôdött?

            Amerikai Egyesült Államok, 1972. Detroiti egyetemisták, köztük jezsuita teológusok. Mitch Pacwa S.J. emlékezik:

            ,,A workshopot kicsi, fekete párnahajak tömésével kezdtük, melyeket az ülô meditációs gyakorlatokhoz használtunk. Körülvettünk egy hatalmas, pamutdarabkákkal teli dobozt, miközben Bob Ochs ismételten bíztatott bennünket, hogy még több anyagot tömjünk a párnahajakba. Ragaszkodott a kemény párnákhoz, hogy rendesen tudjunk ülni a jóga pozíciókban. (...) Az est és a kurzus hátralevô részében Ochs »a munkára« oktatott bennünket: lelki, pszichológiai és fizikai gyakorlatok programjára, melyek a tudat egy magasabb állapotára ébresztenek és megvilágosítanak. (...) A workshop harmadik napján tanultunk az enneagramról, a kilenc személyiségrôl, melyek egy belsô háromszög és hatszög körötti körön helyezkednek el. (...)

            Oscar Ichazót tartják az enneagram közvetítô atyjának a nyugati világ számára. Valószínűleg a szufik vezették be a tanokat évszázadokkal ezelôtt, de nagy titokban tartották ôket. Végül úgy döntöttek itt az ideje, hogy a nyugat számára is felfedjék titkukat, méghozzá egy kiválasztott közvetítôn, Oscar Ichazón keresztül. Ichazo szerepének története máig tisztázatlan. Az egyik verzió szerint Tibetben tanulta a szufiktól, míg egy másik úgy szól, hogy az észak-amerikai szufiktól vette át a tanokat. Mint megannyi enneagram rajongó, akkoriban én sem kérdeztem rá a történetek kétértelműségére, egyszerűen örültem, hogy egyike lehetek azon keveseknek, akik ismerik ezt a hatalmas titkot. Ichazo háttere máig homályos. (...)

 

            Mostanra azonban Pandora személyiségtípusainak dobozkája tárva nyitva és az enneagram-ipar kurzusokat indít az egyházközségekben és lelkigyakorlatos központokban szerte a világon. »A munka« számos oktatója vezetheti vissza szellemi hagyományait Ochs workshopjaihoz és kurzusaihoz.

            Számos alkalommal voltam abban biztos, hogy kiszúrtam a barátaim enneagram típusát, de mikor végigböngészték a táblázatokat, valami mást választottak. Néha azon vettem magam észre, hogy az enneagramom kategóriáiba próbálok belepréselni bizonyos tapasztalatokat és a személyes kritikámat is ezekre szűkítem le, holott a kívülállók más hibákat fedeztek fel bennem. Roppant nehéz volt olyan hibákat elfogadni, melyek nem voltak az enneagram leírások részei.

 

            Egyre fokozódó gyanakvással szemléltem az enneagram antikvitását a személyiségek kategorizálását illetôen, miután Gurdijeff és követôi egyetlen könyvében sem találtam rájuk utalást. Az enneagram ábra ott volt, de a személyiségtípusokat soha nem említtették meg. Felmerült bennem, hogy ez elméletileg titkos tanítás, viszont Gurdijeff követôi nyilvánvalóan könnyedén beszéltek a tanítás egyéb titkos részeirôl is. Miért nem említették hát sehol?

            Végül fokozatosan felhagytam az enneagram jegyzeteim böngészésével és, mint annyi jezsuita barátom, legyintettem az egészre. Csak mostanában kezdtem el újból érdeklôdni az enneagram iránt, ahogy látom növekvô népszerűségét a katolikusok között. Érdeklôdésem azonban komoly személyes aggódás, a tudományos kérdések, szociális és teológiai problémák miatt, melyeket az enneagram vet fel a katolikusok és egyéb keresztények számára.''

 

 

Kritika

 

            ,,Az okkultizmus Oscar Ichazo életére és írásaira is befolyást gyakorolt. Hatévesen kezdett el testen kívüli megtapasztalásokat szerezni, mely az egyházból való kiábrándulásához vezetett. Nem tudta elfogadni a Katolikus Egyház pokolról és mennyrôl szóló tanításait. Késôbb ,,rájött'', hogy az én-ben létezni jelenti az igazi poklot. Hogy kontrollálni tudja a tudatát, tanulmányozta a keleti küzdôsportokat, a Zent, az Andok Indián gondolatot, a hallucinogén drogokat, a sámánizmust, a jógát, a hipnózist és a pszichológiát. Bolíviában és Argentínában csatlakozott ezoterikus csoportokhoz, továbbá Hong Kongba, Indiába és Tibetbe utazott, hogy a miszticizmusról tanuljon. Bizonyított tény, hogy instrukciókat kapott egy magasabb személytôl, akit »Metatron-nak, az arkangyalok hercegének« hívtak. Csoportjának tagjai alacsonyabb rendű szellemekkel érintkeztek meditáció és mantra segítségével.

 

            Ichazo-t nevezik a »mesternek«, aki kapcsolatban van az ezoterikus iskola korábbi mestereivel, beleértve az eltávozottakat is. Csoportjának tagjait egy belsô mester, a Zöld Qu'Tub segíti és vezeti, aki akkor hallat magáról, ha egy tanuló eléri a fejlôdés egy megfelelôen magas fokát. Minden keresztényben meg kellene hogy szólaljon a vészcsengô ilyen spiritiszta és okkult dolgok láttán, hiszen számukra ez halálos bűn, azaz szigorúan tiltott.

            Meglehetôsen aggaszt az enneagrammal foglalkozó tudományosan tárgyilagos kutatás hiánya. Nyolc disszertációról tudok az enneagrammal kapcsolatban, habár egyikük egy nem akkreditált iskolából származik. Négy ezek közül azzal próbálkozik, hogy tesztelô segédeszközöket fejlesszen ki, melyek meghatározzák, hogy melyik személyiségtípus illik az adott emberre, vagy pedig elemzik a már meglévôket, például a Myers-Briggs Típusindikátort vagy a Millon-Illionis Önbeszámolós Indikátort. Két disszertáció Ichazo Arica tréningjének a hatásait vizsgálja, más tanulmányok pedig az enneagram kapcsolatát kutatják a mélypszichológiával. Létezik azonkívül egy negyedéves folyóirat az Enneagram Oktató, egy játék, kazetták és az enneagramot tanulmányozó könyvek. A kulcsfontosságú pontokat érintô kérdések pedig lógnak a levegôben. Úgy gondolom, hogy empirikus vizsgálat és bizonyítási eljárás lenne szükséges a megválaszolásukhoz. Honnan tudjuk, hogy csak kilenc fô személyiségtípus létezik? Biztos, hogy a típusok kilenc különbözô önképen illetve ideálon összpontosulnak? Bizonyítható-e a gyakorlatban, hogy az Ichazo enneagramjában található kilenc típus a helyes kilenc típus? Vajon az Ichazo enneagramjában levô kilenc típus autentikus karakter-szerkezetek? Honnan tudjuk, hogy Ichazo enneagramjában helyesen vannak meghatározva a »romlik« illetve »javul« módozatai?

 

            Hangsúlyozom, nem azt állítom, hogy a típusokról tudott információk, leírásaik, a hanyatlás és javulás meghatározásai szükségszerűen hibásak. Azt viszont szilárdan állítom, hogy nem tudhatjuk, mennyire pontos vagy pontatlan a szisztéma, és hogy egyáltalán helyes-e. Mindeddig csak szájhagyományos, a személyes megtapasztaláson alapuló bizonyítékok állnak a rendelkezésünkre, ezek pedig elégtelenek a meggyôzéshez. A pszichológusok általában különbözô teszteknek vetik alá elképzeléseiket, feltevéseiket, melyek lehetôvé teszik, hogy az eredmények tudományosan ellenôrzött esetekben is megismételhetôk, valamint kollégáik és társaik által kritizálhatók legyenek. Ichazo személyiségtípusainak enneagramja ilyen elképzelésnek tekintendô, mely hasonló, szigorúan tudományos teszteket és társak általi kritikát követel meg.

 

            Ami engem illet, én ôszintén kétlem, hogy az enneagram átmenne egy szigorú vizsgán... Az igazság az, hogy mivel nem létezik tárgyilagos enneagram tanulmány, nincsenek normák sem azt eldöntendô, hogy ki a hiteles és képzett enneagram tanár. Nem léteznek tesztek, normák, nincsen a vizsgálatoknak tere, így a legtöbb enneagram »szakember« önjelöltség és workshop hirdetések alapján bitorolja a címet. Senki nem megy el olyan orvoshoz illetve pszichológushoz, aki nem rendelkezik vizsgával és engedéllyel. Nem lenne jogos hasonló követelményeket állítani az enneagram tanárok elé, akik nemcsak hogy megmagyarázzák, milyen vagy, de javaslatokat is tesznek arra nézve, hogy milyennek kellene lenned? Míg az enneagram ily módon bizonyításra nem kerül, míg kiszűrhetô nem lesz, hogy ki a szakember, azt javaslom ne támogassuk a workshopokat, szemináriumokat és lelkigyakorlatokat.

 

            Az enneagram kurzusokkal adódó legtöbb teológiai problémám Gurdijeff, Ichazo és egyéb tanítók tanításainak okkult és mitikus aspektusának kritikáján alapszik. Nem fogadom el Gurdijeff ötletét az ezoterikus kereszténység oktatásáról; a kereszténységnek nincs szüksége titokzatosságra és ezoterizmusra. Hitünk mindenki számára nyitott, aki meg szeretné ismerni a Szentírást és az Egyház tanítását.

            Az ezoterikus vallás többnyire porhintés, amely az autentikus kereszténységgel nem egyeztethetô össze. Ichazo tagadja, hogy Arica tréningjének része lenne »bármilyen hitvallás vagy dogma«, de ezt sem tudom elfogadni. Szisztémájába számos vallásos és okkult elemet is beleszô, például az elképzelést, hogy a rajongó csak abban az esetben kaphatja meg a javulás »kegyelmét«, ha a csoport tagja marad. A valóságban azonban az a jelentkezô, aki nem felel meg Ichazo és a csoport elvárásainak, visszautasításra talál. Ez elvezethet egy állapothoz, ami »kristályozódás az egóban a jövô generációi számára«, a tiszta esszenciába való belépés legcsekélyebb reménye nélkül. Más szóval, az Ichazo szisztéma szerint a tagság visszautasítása a kárhozathoz vezethet. Mindez roppant dogmatikusan hangzik, és miután bizonyíthatatlan, vagy hiszünk benne vagy nem.

 

            Eleve vissza kell utasítsunk bármilyen kontaktust olyan lelkekkel mint Metatron, a Zöld Qu'tub és kapcsolatot a szufizmus volt mestereivel. Mondjunk nemet Ichazo olyan tételeire, mint például a középkori zsidó ezoterika Kabalája, az I Ching, -- amely kínai segédeszköz jövendöléshez --, az asztrológia kapcsolatai az enneagrammal, vagy más okkult praktikák! A Szentírás és az egyház ismételten elítélik a médiumkodást, a jövendômondást, a szellemidézést (Lev 19:31; 20:6, 27; Dt 18:10-11; Iz 8:19). Hasonlóképpen ellene mondunk Ichazo hitének a reinkarnációban, a testen kívüli megtapasztalásoknak vagy a drogok fontosságába vetett hitnek, melyek szerinte segítenek a magasabb fokú megváltozott tudatállapot elérésében (a gondolatot Gurdijeff is osztja). Az említettek egyike sem egyeztethetô össze a kereszténységgel.

 

            Komoly teológiai problémák vannak a megváltás fogalmával az enneagram szisztémában. Az enneagram gondolatai szemben állnak a kereszténységgel, ezért nem lenne szabad ôket lelkigyakorlatos házakban és egyházközségi kurzusokon oktatni.

            Elôször is, Ichazo és Gurdijeff szerint a fô emberi dilemma nem azonos a keresztény hittel. Mindketten egyetértenek abban, hogy az emberek sokszor cselekszenek helytelenül és negatív viselkedésformáik foglyai. Ugyanakkor az enneagram tanítók azt vallják, hogy a teljességben születünk, de a társadalom elvárásaira adott válaszként belepottyanunk az ego-utazásokba. A katolikus hit viszont azt mondja, hogy eredendô bűnben jövünk a világra. Szent Pál így ír a Rómaiakhoz írt levélben: »Ezért, amint a bűn egy ember által lépett a világba, s a bűn miatt a halál, és így a halál minden emberre átterjedt, mert mindnyájan bűnbeestek« (Róm 5:12). Az elkövetett vétek tehát nem egyszerűen a megkötözöttségek elsajátítása, hanem a megszentelô kegyelem hiánya, mely hajlamosít az Isten iránti engedetlenségre. A bűn nem egyfajta ego-trip, hanem elfordulás Istentôl, a szabadakaratú emberek engedetlensége Isten szabadon osztott parancsai ellen.

 

            Másodszor, Gurdijef és Ichazo egymásnak ellentmondó dolgokat állítanak a szabad akaratról. Egyfelôl tagadják, hogy szabad akaratunk lenne mindaddig, míg el nem érjük a megvilágosodás bizonyos fokát, amit enneagramból merített tanulásos »munka« folyamán lehet megszerezni. Másrészrôl viszont azt tanítják, hogy irányításunk alá kell vonni az életünket, hogy megmentsük magunkat.

            A katolikus tanítás ettôl jóval különbözik. Igaz, az emberi szabad akarat korlátozott az eredendô bűn miatt, de nem tűnt el egészen. Életünk során sokszor választanunk kell és döntéseinkért felelôsek vagyunk az Úristennek. Egyéb esetben Jézus Krisztus tanítása, mely szerint Isten majd megbírál minket, nonszensznek, teljes képtelenségnek tűnne. Másrészrôl pedig nem szabadíthatjuk meg magunkat a bűntôl egyszerűen csak akarattal. Jézus Krisztus meghalt a kereszten és megváltotta az emberiséget Isten szabad tette által. Mi csak még nem is kezdeményezzük a megváltásunkat, de Isten igen. Az Atya elküldte Fiát és a Szentlelket még mielôtt megszülettünk volna.

 

            Isten döntése volt, hogy nekünk adja a szabadító hit ajándékát, az örök élet reményét és Isten és emberbaráti szeretetet. Szabad akaratunk van arra, hogy elfogadjuk ajándékait és együttműködjünk velük.

            Végül hadd jegyezzem meg, hogy az enneagram célja különbözik a kereszténységétôl. Gurdijeffet és Ichazót nagy mértékben befolyásolták Keleten tett utazásaik, mint ahogy ezt be is vallották. Ott tanulták, hogy a meditáció és a magunkon végzett munka célja a megvilágosodás, a megváltozott tudatállapot (MTA) vagy nirvána. Ez a cél légzôgyakorlatok, jóga, meditáció, szufi táncok, küzdôsportok és egyéb más gyakorlatok és filozófiák segítségével érhetô el. Az embereket azért vonzza az enneagram, mert le akarják törni a számuk által meghatározott egójukat és visszatérni a teljességbe. Így lehet megszabadulni a szubjektivitástól, míg az én a nirvánában vagy a Brahmanban oldódik fel, ahogy a buddhizmusban és hinduizmusban tanítják. Ha szükséges, az egyén többször reinkarnálódik, míg el nem éri a teljességet.

 

            Jézus Krisztus számos módon világítja meg megváltásunk célját. Újjászületünk, mint Isten fogadott gyermekei (habár nem isteni természetben). Bűneink a kereszteléskor megbocsáttatnak és Krisztus Misztikus Testének, egyházának tagjai leszünk. Csak annyit kíván tôlünk, hogy maradjunk meg egységben a háromszemélyű Istennel -- az Atyával, Fiúval és Szentlélekkel -- egészen az örökkévalóságig. Nem próbálunk pontot tenni létezésünkre, sem nem keressük a semmi végtelen isteni óceánjában a feloldódást. Isten szeret minket és arra vágyik, hogy a Mennyben örökké Vele legyünk. Megígérte, hogy a halálból dicsôségre támaszt fel minket, ha igazak vagyunk -- és kárhozatra, ha elfordulunk Tôle. Ilyen jövôt nyilvánított ki nekünk az Isten Krisztusban, aki érettünk halt meg''.

magyar